Deprecated: Function ereg_replace() is deprecated in /var/www/clients/client90/web3083/web/lap_sablon6.php on line 17
flavin7 flavonoidok, vitaminok, ásványi anyagok, étrend-kiegészítők, az egészség szolgálatában. - eletero - sokoldal.hu
Artemisinin Tápszerek Videó Jó tudni Vitaminokról Őssejt Partnerek ASZF Webáruház


Kép

Kép

Kép

 PARTNEREK 

 
Hírlevél felíratkozás

Keresztnév: E-mail:

Átjáró a WEBÁRUHÁZ -baeletero 

FLAVIN7 vitaminok, Flavitaminok, Tápszerek széles választékával várjuk Kedves Látogatóinkat, Vásárlóinkat!

HASZNOS INFORMÁCIÓK! - JÓ TUDNI!
Antioxidánsok:

Az élő sejtek energia termelő szervecskéiben, a mitokondriumokban az energiafelszabadító folyamat során természetes módon keletkeznek peroxid és szuperoxid gyökök (szabadgyökök). Ezeket a sejteket a saját antioxidánsaik hatástalanítják. Bizonyos helyzetekben (például stressz, betegség stb..) a szabadgyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni, valamint az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatása, és mennyisége is csökken. Az antioxidánsok pótlása ilyenkor külső forrásból történhet.Az élelmiszerek változó, általában nem kielégítő mennyiségben tartalmaznak természetes antioxidánsokat. A friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekkel, gyümölcsökkel, minimálisan feldolgozott növényii táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét.

Az antioxidánsok szabadgyökmegkötő képessége kimagasló.

Az antioxidánsok közé soroljuk a flavonoidokat, vitaminokat, némely ásványi anyagokat, nyomelemeket és az enzimek egy csoportját.

Elsődleges kémiai jelentésén túl tágabb értelemben oxidáció alatt az energiatermelő anyagcsere folyamatokat is érthetjük, amelyek a szervezet lebontó folyamatait foglalják magukba. Ezen folyamatok során szabad gyökök keletkeznek, melyek kémiai szerkezetére jellemző, hogy egy-egy részük párosítatlan elektront tartalmaz.

 

 

Flavonoidok / Polifenolok:

  A növényi flavonoidok antioxidáns hatású természetes vegyületek, melyek megvédik a sejteket az oxidáció miatti károsodástól.

Alapvetően a növények immunanyagaiként termelődnek, de az emberi test számára is hatékony védelmet nyújtanak.

Megtalálhatóak gyümölcsökben, zöldségfélékben és egyes teákban.

Mivel képesek megvédeni az emberi szervezetet a szív- és érrendszeri betegségekkel valamint egyes ráktípusokkal szemben, kutatási szempontból különösen jelentős molekulacsoportot alkotnak. 

Nagy mennyiségben tartalmaznak flavonoidokat: 

  • feketeszőlő
  • feketeszeder
  • feketeribizli
  • feketecseresznye
  • bodza
  • szílva
  • kökény
  • dió
  • paradicsom

 

A flavonoidok növényi sejtekből érkező segítőink!

 

C-vitamin (aszkorbinsav)

 

A C-vitamin a sejtek biokémiai működése során az alábbi folyamatokban játszik szerepet: oxido-reduktív folyamatok, kollagénfehérjék szintézise, hormonok szintézise, immunrendszer működése, valamint nélkülözhetetlen a vas- és a rézfelszívódáshoz.

A C-vitamint igényli a legnagyobb mennyiségben a szervezet, semmilyen más vitaminféle nem éri el a C-vitamin napi beviteli szükségletét.

A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtéti utáni állapotok, a fizikai munka, dohányzás és fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet. Vízben oldódó vitamin ezért folyamatosan pótolnunk kell, nem raktározódik el a szervezetben. C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül és fokozódik a betegséhajlam.

Súlyos vitaminhiányos állapotban lép fel a skorbut, amely az érfalak meggyengűlésével és megrepedésével, illetve fog- és íngyulladással jár, és akár halálos kimenetelű betegség is lehet.

A legjobb C-vitamin forrás a zöldpaprika, a citrusfélék, a paradicsom, a káposzta, , a slátafélék, télen pedig a savanyú káposzta.

Mivel a C-vitamin könnyen bomlik, elsősorban a friss és nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztása ajánlott.

 

 

A-vitamin (retinol):

Az A-vitamint ismerhetjük hámvédő vitaminként is. Zsírban oldódik.
Előanyagaiból - az úgynevezett provitaminokból - a szervezetben
is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző
karotinoid vegyületek (közülük legfontosabb a béta-karotin), amelyek a

bélrendszerben szükség esetén képesek A-vitaminná alakulni. Elsősorban
a látás folyamatait segíti, de szerepet játszik a bőr és egyéb szövetek
épsége, a növekedés és a csontok egészséges fejlődése szempontjából,
erősíti az immunrendszert, elősegítve a védekezést különböző (elsősorban
légúti) fertőzések ellen. Az A-vitamin hiányára a következő tünetek
fellépése utalhat: szürkületi vakság (farkasvakság), a szem szaruhártyájának
kiszáradása, megrepedése, továbbá a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai,
a bőr megvastagodása a szőrtüszok környékén, fokozott hajlam
a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

 

 

D−vitamin (kalciferol):

A D-vitamin az ultraibolya sugárzás hatására képződik a szervezetben. Az így
képződő vitamin mennyisége a korral nagy mértékben csökken. Kétféle Dvitamin
létezik: a D2 és a sokkal aktívabb D3 vitamin. Előbbi jellemzően a
növényekben található, az állati eredetű élelmiszerekben vegyesen, mindkét
forma napsugárzás hatására, a szervezetben pedig a D3 típus jön létre. Zsírban
oldódik. A D-vitamin a kalcium és a foszfor felszívódásában, a csontképződés
folyamatában, a kalcium és foszfor szervezetbe
való beépülésében játszik szerepet, nélkülözhetetlen
a fogak és a csontok egészséges fejlődéséhez
és a csontritkulás megelőzéséhez. Hiányában
a csontok ásványianyag-tartalma
elégtelenné válik, a kalcium nem képes beépülni.
Ennek következtében a csontok
deformálódnak, könnyebben törnek és nehezen
gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél
gyenge fogazat és csontozat, súlyosabb esetben
pedig angolkór (rachitis) lehet a következmény.
Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök
léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. Legjobb D-vitamin forrásaink
a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek.


E−vitamin (tokoferol):
Az E-vitminra védőfaktorként van szüksége a szervezetnek az antioxidatív
folyamatokhoz, azaz véd a káros szabadgyököktől. Erősíti a szívizmokat, infarktus után elősegíti regenerálódásukat, jó értágító és véralvadásgátló.
Hasznos Parkinson-kórosoknak, enyhíti az izomrángást. Szükséges az öregedési folyamatok gátlásához, illetve feltételezések szerint a nemi működéshez is. Részt vesz a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjében, valamint a folyadékháztartásban. Az E-vitamin javítja az A-vitamin hasznosulását is.
E-vitamin hiány esetén idegi károsodás, izomsorvadás, egyes feltételezések
szerint a nemi aktivitás csökkenése és a vörösvértestek károsodása jelentkezhet.
Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok (napraforgó-, búzacsíra-,
tökmag-, olíva), a gabonacsíra és a zöld növények.


Béta−karotin (ß−karotin):
 

A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is.

A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz.

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja).

Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud.

Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle,
és felesleg esetén elraktározódik.

A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. 

Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma.

 

Ásványi anyagok/nyomelemek:
Az ásványi anyagok legfontosabb funkciói a szervezetben: a csontok alkotóelemei,
biztosítják a vázrendszer stukturális stabilitását, alkotórészei a
fogaknak, fontosak számos enzim aktiválásának elősegítésében, különböző
funkciókat látnak el a vérben és más testfolyadékokban. Szerepet
játszanak a sav-bázis egyensúly fenntartásában és kifejezetten hatásuk
van az izmok és az idegek ingerületvezetési folyamataira is.
Makroelemek: Ca, P, Na, K, Cl, Mg, S, Az állati szervezetben g/kg nagyságrendben
előforduló elemeket makroelemeknek nevezzük. Mikroelemek:
Fe, Zn, I, Mn, Cu, Co, Mo, Ni, Cr. Az állati szervezetben a mg/kg és
ennél kisebb nagyságrendben jelenlévő ásványi anyagokat nevezzük mikroelemeknek.


Magnézium (Mg):
Magnéziumot elsősorban a csontok tartalmaznak illetve a sejtekben található.
Ideg- és izomműködésben illetve számos enzim működésében
játszik szerepet, melyeknek köszönhetően részt vesz a zsírok, szénhidrátok,
fehérjék lebontásában. A halak, hüvelyesek, zöldségfélék, tejtermékek,
gabonafélék igen gazdagok magnéziumban. Hiányában ingerlékenyebbek
leszünk. Alvászavar, enyhe szorongás, fáradékonyság is jellemző
lehet. Ezek mellett gyakrabban jelentkezhet lábizom görcs illetve
zsibbadás is. Ha kialakul a hiányállapot, akkor nem csak a megfelelő táplálkozással,
hanem tabletta formájában is pótolni érdemes. Ilyenkor célszerű
B6 vitaminnal együtt alkalmazni, mert az segíti a felszívódását.
Fontos tudni, hogy bizonyos állapotok vagy időszakok - mint pl. a terhesség,
súlyos betegség utáni rehabilitáció, rendszeres, aktív, intenzív
sport - az átlagnál nagyobb mennyiségű magnézium bevitelét igényli.


Kalcium (Ca):
Ez az az ásványi anyag, ami legnagyobb mennyiségben van jelen a szervezetünkben.
Javarésze csontjainkban, illetve fogainkban található, ez adja a
csontok szilárdságát. Ezen túl fontos szerepet játszik véralvadásban, az idegrendszer
működésében, az izom-összehúzódásban és az enzimek működésében.
Nagyon sok kalciumot tartalmaznak pl. a tejtermékek és az olajos magvak.
Fontos tudni, hogy a D-vitamin segíti a felszívódását, ezért pl. csontritkulásos
betegek kezelésének része a kalcium és a D-vitamin együttes pótlása. Hiányában
izomrángás, izomgörcs, alacsony csontsűrűség alakulhat ki. Gyermekeknél
csontnövekedési zavar valamint a mentális fejlődés rendellenessége
fordulhat elő, ha nincs jelen megfelelő mennyiségben a szervezetben.


Nátrium (Na):
A nátrium nagyobb hányada a test víztereiben (vérplazmában, szövet
közötti folyadékban) található, kisebb része kötve a csontokban illetve
a kötőszövetben. A napi szükségletet - ahogy a klórnál is - leginkább
konyhasó formájában, illetve az egyes élelmiszerekhez adott adalékanyagként
fogyasztjuk el. Elsődleges feladata a test só-víz háztartásának fenntartása,
vagyis a felvett és leadott só és víz mennyiségének szabályozása. A
kelleténél nagyobb arányú sóbevitel hosszútávon elősegíti a magasvérnyomás
kialakulását. Bizonyos körülmények között, pl. nagy nyári melegben,
szaunában vagy intenzív izzadással járó erős fizikai igénybevétel esetén
a verejték révén nagy mennyiségű nátriumot veszítünk, aminek pótlásáról
gondoskodni kell.


Kálium (K):
A szervezeten belül elsősorban a sejten belül (intracellulárisan) helyezkedik
el. Az ingerület átviteli folyamatokban, valamint ideg és izomműködésben
játszik szerepet. Emellett a normális sav-bázis háztartás kialakításában
is fontos feladatot lát el a nátriumhoz hasonlóan. A legtöbb táplálékunkban
megtalálható, így általában kellő mennyiségben jut be a szervezetünkbe.
Vérnyomáscsökkentés céljából szedett vízhajó gyógyszer szedése,
mértéktelen alkoholfogyasztás, szteroidok használatának esetén kórosan
csökkenhet a káliumszint. Ugyanakkor veseelégtelenségben nem történik
meg a megfelelő mértékű kiválasztás, ami szívritmuszavarokat okozhat.
Amennyiben kóros állapotok, pl. hosszan tartó hányással és hasmenéssel
járó betegségek vagy nagy dózisú indokolatlan vízhajtó használatának
következtében szintje a szervezetben a kelleténél alacsonyabb, az zavartságot, depressziót, izomgyengeséget okozhat.


Vas (Fe):
A vas a hemoglobin alkotórészeként nélkülözhetetlen a
szervezeten belüli oxigéntranszportban. A szervezetben
lévő vas 70%-a a hemoglobinban található, a maradékot
a máj, a lép és a csontvelő raktározza. Terhesség alatt illetve
szülést követően nagyobb a vasszükséglet. Bár számos
táplálékunkból, így pl. a húsfélékből, halból, májból
könnyen juthatunk vas utánpótláshoz, de felszívódását és
hasznosulását bizonyos körülmények akadályozzák, így pl. a kávé
fogyasztása. Ugyanakkor a C-vitamin segíti a felszívódását és némi
kis rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas kifejthesse a szervezeten belüli
áldásos hatását. Súlyos hiánya esetén - ami elsősorban túlzott diéta,
húsmentes táplálkozás vagy nagyobb vérveszteség következtében
állhat elő - kialakul a vashiányos vérszegénység: a beteg sápadt, gyenge,
fáradékony, kedvetlen.


Cink (Zn):
Ezt az ásványi anyagot a szervezeten belül a szemben, hajban, férfiak esetén
a nemi szervekben, májban, vesében, izmokban találhatjuk meg elsődlegesen.
Nagyszámú enzim alkotórésze, így pl. a hasnyálmirigyben termelődő,
a normális vércukorszint fenntartásában fontos szerepet játszó inzulinnak
is nélkülözhetetlen eleme. A táplálkozás során húsfélékkel, májjal,
tojással, hüvelyesekkel kerül elsősorban a szervezetünkbe. Cinkhiányos állapotokban lassul a sebgyógyulás, gyakoribb a bőrgyulladás, valamint hasmenés és étvágycsökkenés jelentkezhet. Jellemző tünet a körmökön kialakuló fehér foltosodás is.


Jód (I):
Szervezetünk legfőbb "jódraktára" a pajzsmirigy, ugyanis a pajzsmirigy által
termelt hormonok jód tartalmúak. Így ez a nyomelem a hormon révén
részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az
idegrendszer működését és még számos egyéb folyamatot. Ha nincs jelen
megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor lelassul az anyagcsere és
nem működik megfelelően a pajzsmirigy. Ha kisgyermekkorban lép fel
jódhiány, az szellemi visszamaradottsággal járó állapot kialakulásához vezethet. A terhesség alatti jódhiány koraszülést, magzati elhalást okozhat.
Hiányában kialakul a golyvaként emlegetett, a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó betegség is. Túladagolása ugyanakkor a pajzsmirigy túlműködését eredményezheti. 

Réz (Cu):
Az emberi szervezeten belül a szemben, májban, izomban és az agyban
fordul elő elsődlegesen. A vérképzéshez és az idegrendszer zavartalan működéséhez szükség van rá. Hiányában a vas sem tudja elvégezni szervezeten belüli feladatát. Táplálkozásunk során májból és a hüvelyesekből juthatunk hozzá.


Ezüst (Ag) kolloid/nano:
Az ezüstkolloid folyadék létrehozásánál ionizált vízbe
ezüst részecskéket - úgynevezett kolloidokat - kevernek.
Az ezüst kristályos szerkezetű anyag, melyet jellemzően
az emberi szervezet csak ilyen apró részecskékre
bontva, tehát kolloid formában képes felhasználni.
Baktérium-, vírus- illetve mikrobaölő hatása igen erős: a legtöbb antibiotikum
féltucatnyi organizmust pusztít el, az ezüstkolloid azonban képes
akár 650-et is. A baktériumokban, különböző enzimek segítik a kórokozók
anyagcseréjét. Az ezüstkolloid ezeknek az enzimeknek gátolja az optimális
működését, így okozva a kórokozó pusztulását, melyhez nagyjából hat
percre van szüksége. Használható a testfelszínen, külsőleg, belsőleg, gombás
fertőzések, ekcéma és számtalan más fertőzés esetén. Egyes kutatók
szerint második immunrendszerünket biztosíthatná, ezáltal megvédene a
legtöbb kórokozóval szemben. (kolloid méret: 1 nanométertől az 500 nanométerig terjedő méretű szemcsék):


Arany (Au) kolloid/nano:
Az ősi egyiptomiak már több mint 5000 évvel ezelőtt fogyasztottak
aranyat mentális és testi tisztítás céljából. E
nemesfém hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban,
mint a világhírű német bakteriológus Dr.Robert Koch
felfedezése, mely szerint a TBC-t okozó baktérium
arany jelenlétében nem életképes. Munkájáért orvosi
Nobel-díjat kapott. Az aranykolloid szervezetre gyakorolt
hatása sokrétű, de még nem teljesen feltárt. Két betegségcsoportban
azonban eredményesen alkalmazható: idegrendszeri rendellenességek,
lelki bánat, vagy tudati problémák esetén, valamint mozgásszervi
panaszok enyhítésére. Javítja az agy, illetve az idegrendszer állapotát.
Hasznos depresszió, félelem, csökkent stressztűrő képesség esetén.


Hidrogén (H)
A hidrogén a periódusos rendszer első eleme valójában igen ritkán fordul
elő önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyek
képlete H2. Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nem fémes,
egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. A hidrogén a legkönnyebb és egyben
a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. A Földön leginkább
vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A hidrogén jó redukálószer.


Koleszterin (HDL/LDL):
A koleszterin a szervezet normális működéséhez szükséges összetett vegyület.
Az emberi test a koleszterin egy részét maga is képes előállítani, míg másik része a felvett táplálékból termelődik. A koleszterin szervezetünk számos biológiai működésében szerepet játszik. Fontos zsírféleség, mely lebomlása és átalakulása során energiát szolgáltat, egyes sejtek működéséhez tápanyagul
szolgál, alkotórésze bizonyos hormonoknak és a vérnek is. A vérben keringő
koleszterinmennyiség 80%-a a májban termelődik, mindössze 20%-a kerül
szervezetünkbe a táplálékkal, mégsem elhanyagolható a helyes táplálkozás
szerepe. A koleszterinszint növekedhet a kor előrehaladtával és a mozgásszegény életmóddal is. A szervezetünkben és az ételekben található telített zsírokból a máj állítja elő a koleszterint, mely testünk minden részén speciális fehérjékkel kapcsolódik össze és így kerül be a vérkeringésbe. Ennek a kapcsolódásnak, idegen szóval lipoproteinnek két fő fajtája van, - mikroszkópos vizsgálatok alapján nevezték el - az alacsony sűrűségű, LDL (Low Density Lipoprotein), és a magas sűrűségű, HDL (High Density Lipoprotein).
- Az LDL az un. „rossz" koleszterint a májból szállítja a sejteknek,
túlzott termelődése esetén azonban lerakódik az érfalban.
- A HDL-koleszterin az un. "jó" koleszterin, mely képes az érfalra
már lerakódott koleszterint visszaszállítani a májba, mely ott
lebomlik.


Fitoösztrogének:
A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek
képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani. Ezek hatásos vegyületei az
izoflavonoidok illetve a lignánok. A nők a hormonális változásokkal egészen
az utolsó menstruációig - a terhesség hónapjainak kivételével - állandó kölcsönhatást élnek meg az ösztrogének, a progeszteron és az agyalapi mirigy
hormonjai között. Mindenkinek tudnia kell, hogy a menopausa nem betegség,
hanem egy biológiai állapot, ami a hormonszint csökkenése következtében
alakul ki. A változás kora a hormontermelés visszaszorulásával jár. A legújabb
kutatások eredményei a változásokat, az ösztrogén és progeszteron szint csökkenésével hozzák kapcsolatba, egyúttal alátámasztják, hogy a természetes ösztrogénekkel és progeszteronnal a kiesés pótolható, és a kellemetlen következmények leküzdhetők. A szintetikus hormonokkal szemben, a természetes hormonok használata során nem alakulnak ki kellemetlen mellékhatások (méhrák és trombózis hajlam stb.). A megfigyelések alapján állíthatjuk, hogy a hormonhiány következtében kialakult tünetek a természetes hormonok adására fokozatosan eltűnnek. A csontok és az erek visszaszerzik elveszített előnyös tulajdonságukat. A növényi kivonatokból a természetes hormonok jól felszívódnak. Számos növényből nyerhető természetes hormon. Közülük is leginkább elterjedt a Wild Yam (Dioscorea villosa) progeszteron szerű anyagainak felhasználása. A Wild Yamból könnyen kinyerhető és átalakítható a hatóanyag. Ezáltal egy jó minőségű, megbízható, természetes hormontartalmú forrás. Rendben tartja a havi ciklust, csökkenti az éjszakai izzadást. Idősebb nőknél csökkenti a hüvelyszárazságot. Harmonizálja a hormonszintet, ennek köszönhetően gátolja a menstruáció idején
fellépő hormonális alapon kialakuló bőrproblémákat.


Glabridin
Az édesgyökérből származó izoflavon, a glabridin képes
megkötni az LDL koleszterint ezáltal meggátolja a
lipoprotein oxidációt, továbbá kisöpri a szabadgyököket. Tanulmányokkal
igazolták továbbá a glabridin zsírfelhalmozódás-gátló hatását,
valamint a hasüregi zsírraktárak csökkentésére kifejtett hatását is.
Esszenciális zsírsavak (Omega 3−6−9):
Minden zsír ugyanazokból az összetevőkből - szénből, oxigénből és hidrogénből - épül fel. Ezek az elemek zsírsavnak nevezett molekulákká
szerveződhetnek. Az esszenciális zsírsavak azért fontosak a szervezet
számára, mert a prosztaglandin nevezetű hormoncsalád kiindulási anyagai.
A prosztaglandinok egyebek mellett a keringési rendszer, az immunrendszer,
a zsíranyagcsere stb. fontos szabályzói. Csökkentik az emelkedett
koleszterin- és trigliceridszintet, megakadályozzák a vérlemezkék
összetapadását vérrögökké, ezáltal csökkentik az érelmeszesedés és a
szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Minthogy csökkentik a vér viszkozitását, javítják a vér áramlási tulajdonságait, ami a keringés és így a
szövetek oxigénellátásának jelentős javulásához vezet. A prosztaglandinok
a magas vérnyomást is csökkentik, vagyis több támadásponton gátolják
a különböző keringési eredetű betegségek - főleg az érelmeszesedés- kialakulását.


Növényi rostok:
Ételeink emészthető és emészthetetlen anyagokat tartalmaznak. Az előbbiek
közé a fehérjék, a zsírok és bizonyos szénhidrátok (répacukor, keményítő,
glikogén stb.) tartoznak, míg az utóbbiak javarészt szénhidrátalapú élelmi rostokból állnak. A ballasztnak számító rostok a gyomor és a bél
működését serkentve előmozdítják, hogy a tápcsatornába jutó vagy
az ott képződő kártékony anyagok kiürüljenek. A molekulák szerkezetétől
és a közöttük létrejövő kémiai kötések típusától függ, hogy
tápcsatornánk emésztőenzimei képesek-e lebontani őket. Hogy csak
egy példát említsünk: a kizárólag szőlőcukorból felépülő keményítőt
és glikogént lebontják, míg a hemicellulózt és a cellulózt nem. Nincsenek
olyan emésztőenzimeink sem, amelyek a pektinnel és a ligninnel
elbánnának. E négy anyag tehát, amely az élelmi rostokat alkotja,
változatlan formában halad át a tápcsatornán, ekképp energiához
nem jutunk általuk. Ettől azonban még nem haszontalanok. Bizonyos
rostok ugyanis vizet kötnek meg, ezáltal hígabbá teszik a béltartalmat,
s miután így az gyorsabban áthalad a bélrendszeren, hamarább
kiürülnek belőle azok az anyagok, amelyek bajt okozhatnának. De azzal
is jót tesznek, hogy csökkentik a felszívódásra alkalmas koleszterin
mennyiségét. Ez bizonyos fokú védelmet nyújt az érelmeszesedés
és a szívinfarktus ellen.


Fehérjék/aminosavak:
Alapvető tápanyagaink a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Ezek az
anyagok komplex formában kerülnek be a szervezetünkbe, és alkotórészeikre
történő lebomlás után szívódnak fel. A fehérjék alapvető
építőkövei az aminosavak. Az aminosavakat két csoportba oszthatjuk:
esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az esszenciális
aminosavak száma tizenegy. Az esszenciális aminosavakat táplálkozással
kell bevinni a szervezetbe, mert a szervezet nem képes vagy
nem megfelelő mennyiségben tudja azokat előállítani. Ezzel szemben
a nem esszenciális aminosavakat a szervezetünk szintetizálni
képes, elsősorban az esszenciális aminosavakból. Az
aminosav fehérjében gazdag forrásokból nyerhető,
ilyen például a hús, a hal, a tejtermékek, a zöldségek
közül a hüvelyesek, a borsó, valamint a gabonafélék.
Sokféle fajta aminosav kiegészítő kapható a piacon.
Néhány termék dobozán azt olvashatjuk, hogy nagy
mennyiségű aminosavat tartalmaznak, azonban ha átfutjuk
az összetevők listáját, kiderül, hogy az aminosavak
főként gyenge fehérjeforrásból származnak. (aminosavak: Arginin,
Fenilalanin, Hisztidin, Izoleucin, Leucin, Lizin, Metionin, Treonin,
Triptofán, Valin)


Enzimek:
Az enzimek különleges anyagok; ezek tartalmazzák az élet szikráját,
és minden növényi és állati sejtben a vegetatív életet eredményezik.
Sokféle enzim létezik, és nemcsak megtalálhatók minden növény- és
állatfajban, de ezek adják minden élőlény sajátosságát, individualitását,
felépítik annak szerveit és működésben tartják őket. Enzimek
nélkül nincs sejtosztódás, nincs növekedés, sem szaporodás. Az enzimek
irányítják a kémiai folyamatokat az emberek, az állatok és a növények
egyes szerveiben. Az enzimek egyben biokatalizátorok. Elősegítik
és végrehajtják a nagy sebességgel létrejövő kémiai folyamatokat
a szervezetben. Önmaguk nem változnak. Lehetővé teszik és felgyorsítják
a kémiai reakciókat az élő szervezetben. Ezek a kémiai reakciók
különböző környezeti tényezők mellett, mint hőmérséklet,
nyomás, pH egyáltalán nem vagy nagyon lassan jönnek létre. Az enzimek
lehetővé teszik és felgyorsítják a kémiai folyamatokat, és az
ezekhez a reakciókhoz szükséges energiákat csökkentik. Enzimek
nélkül maga az emésztés folyamata sem történhetne meg.


Q10:
A Q10 egy olyan enzim, ami alapvető a sejt energiatermelésének folyamatában,
egyfajta létfontosságú katalizátor, ami egyes biokémiai
folyamatokat felgyorsít vagy valamilyen más irányba terel. Főleg a
sejt energiatermelő gyárában, az un. "mitokondriumban" található,
itt történik ugyanis a tápanyagok energiává való átalakítása. Energiára
van szükség (amit a Q10 szállít) a sejt légzéséhez, táplálkozásához,
szaporodásához, ill. anyagcseréjéhez. A Q10 csökkenése esetén
energiahiány lép fel, ami a sejt működésének megzavarodását esetleg
leállását okozhatja. A Q10-et szervezetünk 25-30 éves koráig maga
állítja elő, de e kor után szintje hanyatlani kezd. A normálisnak
mondható szint 25%-os csökkenése szív- és érrendszeri betegségek
kialakulásához, magas vérnyomáshoz és számos más betegséghez vezethet.
Legnagyobb hatását klinikai tesztek alapján a szabadgyökök
lekötésében fejti ki, ezáltal megakadályozza a rákos sejtek elszaporodását.
Megfigyelések alapján segít a falósejtek aktívabb hatékonyságának
kialakulásában, gátolva ezáltal a daganat terjedését, ill. áttétek
képződését.


Kendermag (Cannabis sativa):
A Földön élő több mint 3 millió ehető növény közül nincs még egy
olyan, amelynek táplálkozási értéke összehasonlítható lenne a kendermagéval.
A kendermagban lévő fehérjék az összes esszenciális
aminosavat tartalmazzák, amelyek elengedhetetlenek az élethez, és
könnyen emészthetők. A kendermag ideális forrása valamennyi esszenciális
zsírsavnak, mint pl. az omega-3-nak, vagy más néven az
alfa-linolénsavnak, valamint az omega-6-nak a linolsavnak. A kendermag
emellett jelentős mennyiségben tartalmaz gamma-linolénsavat
(GLA) is, amelynek komoly terápiás hatása van.
Néhány példa a kendermag pozitív hatásai közül:
- Csökkenti a koleszterin- és a triglicerid szintet, segít megelőzni a
szív és érrendszeri problémákat, csökkenti a vérnyomást.
- Elhízás esetén segít visszaállítani az ideális testsúlyt, kiüríti a szervezetből
a felesleges zsírt.
- Erősíti az immunrendszert.
Rendszeres fogyasztása alapvetően segíti szervezetünket abban, hogy
megelőzzük vagy javítsuk a rosszindulatú elváltozásokat. A Hasznos kender
(Cannabis sativa) nem tartalmazza az ismert tudatmódosító vegyületet
a THC-t, így semmilyen kábulatot, bódultságot nem
okoz a fogyasztása.


Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum):
A pecsétviaszgomba egyik legnagyobb értéke immunrendszer
erősítő hatásában rejlik, amely közvetve, vagy
közvetlenül az egész szervezetre, annak egészségi állapotára
hatással van. Többek között ennek köszönhető a tumorgátló
hatása, ami ma már tudománytörténeti ténynek számít, ugyanis
elsőként ebből a gombából vontak ki egy vízoldékony
poliszacharidot. Már az 1960-as évek közepén megállapították,
hogy a gomba kivonata hatékony az influenza vírussal szemben.
Gátlónak bizonyult a kandidázissal és a herpesz vírussal szemben
is. Klinikai vizsgálatokban bizonyították, hogy két hónap alatt a
gombaporból előállított extraktum hatására a cukorbetegségben
(II. típusú) szenvedők vércukorszintje jelentősen csökkent és a
folyamatosan adagolt inzulin hatásával bizonyult egyenértékűnek.
Gyulladásgátló hatása leginkább allergiás eredetű bőrgyulladás
esetén érvényesül, de az egészséges bőr öregedését is gátolja.
Májvédő hatása is igazolt, ugyanakkor a nikotin mérgező hatását
jelentősen mérsékli. A gombafehérjék biológiai értéke felülmúlja
valamennyi növényét, és megközelíti az állati fehérjéket. Ezen kívül
17 féle aminosav, valamint rengeteg nyomelem mutatható ki a
gombából, különösen a szeléntartalma magas. Táplálkozás élettani
szempontból igen fontos a nyerszsír tartalma, (kalória)
amely igen alacsony. Hatásterületei: gyulladáscsökkentő, koleszterinszint
csökkentő, antioxidáns hatású, májvédő, tumorgátló,
vércukorszint csökkentő, légzéskönnyítő, nyugtató, fájdalomcsillapító
(ízület), álmatlanság, krónikus hepatitisz, krónikus szívbetegség
esetén is alkalmazható.


Cékla:
A cékla vérképző hatású, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere folyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló hatása
is van. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában,
sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia
esetén. A cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes
hatású. A humánkísérletekben, a kemoterápián átesett páciensek
vérképe (amely a kemoterápiás kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után. A földben lévő gyökérgumója
magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot.


Fitoösztrogének − Wild Jam:
A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek
képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan, a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani. Az emberi táplálkozásban is szerepet játszó fitoösztrogének leggazdagabb forrása, a wild jam a szója és többek között a lenmag. Ezek hatásos vegyületei az izoflavonoidok illetve a
lignánok. A szintetikus hormonokkal szemben, a természetes hormonok
használata során nem alakulnak ki kellemetlen mellékhatások (méhrák és
trombózis hajlam, stb.). A megfigyelések alapján állíthatjuk, hogy a hormonhiány következtében kialakult tünetek a természetes hormonok
adására fokozatosan eltűnnek. A csontok és az erek visszaszerzik
elveszített előnyös tulajdonságukat. A növényi kivonatokból
a természetes hormonok jól felszívódnak.


Kőtörő fű (Phyllanthus niruri):
Hosszú növénygyógyászati történettel rendelkezik minden
trópusi országban, ahol csak megterem. A növény
spanyol neve, Chanca Piedra, ami azt jelenti: "kő megszakító"
vagy "összetörik a kő." Az 1960-as évek közepe óta
a Chanca Piedra sok növénykémiai kutatás tárgyaként szerepelt, hogy aktív
hatóanyagait és gyógyászati hatásait meg lehessen határozni. 1999-
ben, egy in vitro klinikai tanulmányban a Chanca Piedra kivonatáról kimutatták,
hogy igen erős és nagyhatású kalciumoxalát - kristályképzést
gátló hatása van (a legtöbb vesekő alapanyaga). Valamint ekkor jegyezték fel enyhe izomlazító és görcsoldó tulajdonságát is. A kutatók feltételezése szerint a húgyvezetéken vagy az epevezetéken belüli enyhe izomelernyedés megkönnyíti a vese - vagy hólyagkövek kilökődését. Dr. Wolfram Wiemann (Nürnberg, Németország) több mint 100 veseköves páciensét kezelte Chanca Piedrával, melyet Peruból szerzett be, és 94%-ban hatásosnak találta a kövek egy vagy két héten belüli eltávolításában. Egy 2002-es tanulmányban indiai kutatók kimutatták, hogy növelte az epesav-kiválasztást, így kimutatott epetermelést fokozó hatása van. Az antihepatotoxikus (májvédő) hatását kutatási eredmények igazolják. Feljegyezték, hogy ez a növény megvédte a patkányokat az alkohol okozta májkárosodástól és az életfontosságú szerv működését normalizálta. A kőtörőfűvel kezelt gyermekek májfunkciója még a heveny májgyulladás esetén is öt napon belül visszatért a normális szintre. Egy harmadik kutatási terület megállapította a fájdalomenyhítő tulajdonságát. Kiderült, hogy hétszer olyan erős fájdalomcsillapító hatása van, mint az aszpirinnek. A Kőtörő fű a fitokémiai anyagoknak igen gazdag forrása. Különleges hatását, a biológiailag aktív lignánoknak, glikozidoknak, flavonoidoknak, alkaloidáknak, ellagitanninoknak és fenilpropanoidoknak tulajdonítják, melyek a növény leveleiben, szárában
és gyökerében találhatók. A növényben előfordulnak lipidek, szterinek és
flavonolok is.


Bélflóra − Probiotikumok:
A probiotikumok az állandó bélflóra helyreállítását illetve fenntartását
szolgáló jótékony hatású baktériumok, amelyek száma folyamatosan
csökken az egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok szedése és a
stressz következtében. Az egészséges bélflóra megőrzéséhez és helyreállításához szükséges a hasznos bélbaktériumok pótlása, illetve
prebiotikumokkal a szaporodásuk elősegítése. A velünk szimbiózisban
élő közel négyszáz féle baktériumtörzs közül a különféle tejsavbaktériumok
(Lactobacillus és a Bifidobacterium) a legjelentősebbek, mert az ő jótékony hatásuk nyilvánul meg a legszélesebb körben, és hat a legközvetlenebbül az egészségünkre. Amennyiben a hasznos és káros baktériumok aránya rossz irányba tolódik el a bélrendszerben, számos betegség megjelenésével kell számolnunk: az ellenállóképesség csökkenése, fáradtság, emésztési zavarok, felszívódási problémák, bőrproblémák és esetlegesen allergiás reakciók. Mivel az immunanyagok kb. 70 %-át a bélflóra termeli, ennek károsodása súlyosan veszélyezteti immunrendszerünk normális működését.


Prebiotikumok:
A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor- bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bél mikroflórájában található kedvező hatású mikroorganizmusok szaporodását.
Az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló prebiotikumok az
oligoszacharidok, például a fructo-oligoszacharidok, galactooligoszacharidok,
vagy a laktulóz. Számos élelmiszerfajtában, tejtartalmú
élelmiszerekben, tés